Neveléslélektan
Cuprins
Bevezetés
1. A neveléslélektan tárgya és feladatköre, a művészeti nevelés körvonalazása
2. A gyermek fejlődése óvodáskortól fiatal felnőtt korig
2.1. Az evolúció és az egyén magatartása
2.2. A környezeti hatások és a személy megnyilvánulásai
2.2.1. A család mint a gyermek közvetlen nevelési környezete
2.2.2. A család mint a lelki stabilitás, az érzelmi fejlődés megalapozásának elsődleges környezete
2.2.3. A kötődés kialakulása, az érzelmek fejlődése
2.3. Az óvodás gyermek (3–6 év) pszichikai jellemzői
2.4. Óvodáskor vége: az iskolaérettség
cuprins complet...
2.5. A művészetek helye az óvodás gyermek életében
2.5.1. A művészetekhez való viszonyulás óvodáskor végéig
2.5.2. Az esztétikai érzék fejlődése, szakaszai
2.6. Kisiskoláskor (6–11 év)
2.6.1. A kisiskoláskori művészeti oktatás fontossága
2.6.2. A művészetek és más tantárgyak kapcsolata
2.7. A kamaszkor (10, 11–14 év)
2.7.1. Az énkép, önmeghatározás fejlődése – összegzés
2.7.2. A művészeti oktatás jelentősége kamaszkorban
2.8. Serdülőkor (14–20 év)
2.8.1. A művészeti oktatás jelentősége serdülőkorban
3. Tanuláselméletek és hatásuk a nevelési folyamatban
3.1. A tanulás meghatározása, formái, feltételei
3.2. A legfontosabb tanuláselméletek
3.2.1. Klasszikus kondicionálás
3.2.2. Próba-szerencse tanulás
3.2.3. Az operáns kondicionálás
3.3. A szociális tanulás elmélete
3.4. Konstruktivista tanuláselméletek
3.4.1. A Piaget-féle konstruktivizmus
3.4.2. A szociális konstruktivizmus
3.4.3. A tanulás mint az információk feldolgozásának elmélete
4. Beszéd, nyelvhasználat
4.1. A beszéd folyamatának meghatározása és általános jellemzése
4.2. A beszéd funkciói
4.3. A beszéd formái
4.4. A beszéd fejlődése
4.5. A kétnyelvű beszédfejlődés
4.6. Személyiség. Kommunikáció. Kommunikációs stílusok, típusok
4.7. A didaktikai kommunikáció
4.7.1. A didaktikai kommunikáció akadályai
4.8. Didaktikai kommunikáció online térben
5. A motiváció meghatározása és általános jellemzése. Az iskolai motiváció
5.1. A motiváció a tanulási tevékenységben
5.1.1. A motiváció formái: intrinzik és extrinzik motiváció
5.1.2. A teljesítménymotiváció, az iskolai teljesítmény
5.1.3. A tanulók motivációját serkentő eljárások
5.1.4. A tanulók motivációs problémái
6. A tanuló személyisége
6.1. A személyiség alkotóelemei pszichoanalitikus megközelítésben
6.2. A személyiség fenomenológiai megközelítése
6.3. Személyiségvonások, vonáselméletek
6.4. A temperamentum
6.4.1. Legfontosabb típusok és jellemzőik
6.5. A jellem
6.6. A képességek, tehetség
6.6.1. A fogalmak meghatározása, egymástól való elkülönítése
6.6.2. Örökletesség és képesség
6.6.3. Az intelligencia mint általános képesség
6.7. A művészetek személyiségformáló ereje
7. A tanulók kreativitása, a kreativitás fejlesztésének lehetőségei
7.1. A kreativitás meghatározása, szintjei
7.2. A kreativitás szakaszai, lépései. A kreatív produktum
7.3. A kreatív személyiség és jellemzői
7.3.1. A kreativitás azonosítása
7.4. A tanulók kreativitásának fejlesztése a kreativitást bátorító környezet tükrében
8. Az iskolai csoportok szerveződése, működése
8.1. Az egyén mint a közösség tagja
8.2. Az osztályközösség mint szociális csoport sajátosságai
8.3. Iskolai tevékenység a csoportban
9. Az iskolai zaklatás
9.1. Az iskolai zaklatás meghatározása
9.2. Agresszió, erőszak, zaklatás
9.3. Az iskolai zaklatás típusai
9.4. Az iskolai zaklatás szereplői
9.4.1. A zaklatás köre
9.4.2. Zaklatók, áldozatok, szemtanúk, védelmezők jellemzői
9.4.3. Az iskolai zaklatás gyakorisága fiúknál és lányoknál
9.4.4. Az életkor szerepe a zaklatásban
9.4.5. A zaklatást befolyásoló folyamatok
9.5. A zaklatás előfordulásának gyakorisága
9.6. Az iskolai bántalmazás jelei
9.7. A bullying következményei
9.7.1. A bullying következményei az egyénre nézve
9.7.2. A bullying következményei a közösségre nézve
10. Az iskolai siker és kudarc
10.1. Az iskolai siker meghatározása
10.2. Az iskolai siker tényezői
10.3. Az iskolai sikertelenség megnyilvánulási formái
10.3.1. Az iskolai sikertelenség személyi tényezői
10.3.2. Az iskolai sikertelenség környezeti tényezői
11. Pedagógussá válni: tudatosság a tanárképzésben
11.1. A pedagógusi pálya választásának motivációja
11.2. A tanár–diák kapcsolat
11.2.1. A tanár–diák kapcsolat alakulását befolyásoló tanári jellemzők
11.2.2. A tanári kötődést alakító személyes minta
11.2.3. A tanár−diák kapcsolatot befolyásoló egyéb tanári tényezők
11.2.4. A tanár−diák kapcsolat alakulását befolyásoló tanulói jellemzők
11.2.5. Az iskola légköre mint tanár−diák kapcsolatot alakító tényező
11.3. Tanár−diák interakciók általános jellemzői
11.4. A tanár–diák kapcsolat tipológiái
11.5. A művésztanár
12. A pedagógus feladata a gyermekkori pszichológiai problémák kezelésében
12.1. A gyermek élet- és haláltudata
13. Sérült gyermek az iskolában
13.1. A sérült személyiség
13.2. A sérülés okai
13.3. Integrálás, szegregálás az oktatásban
13.4. Tanulási nehézségekkel küzdő gyermek az iskolában
13.4.1. Iskolában jelentkező problémák
13.5. Hiperaktív gyermek az iskolában
13.6. Fogyatékkal élők művészetekkel való találkozása
A drámajátékok szerepe a sérült egyének életében
14. Gyermekvédelem az iskolában
14.1. A gyermekvédelemről általában
14.2. A szocializáció, reszocializáció jelentősége
14.3. A deviáns magatartás okai és jellemzői
14.4. A pedagógus szerepe és feladata a gyermek deviáns magatartásának megelőzésében és kezelésében
14.5. A művészetek, a színpad mint gyógyulási színtér
Kiegészítő szakirodalom
Produse legate
