Anyanyelvoktatás (12) – A pedagógusképzés próbatétele: nevelés és oktatás egyensúlyának megteremtése

A kötet tárgya a 2019-2020-es tanévben lebonyolított teljesítménykövető vizsgálatunk első szakaszának bemutatása, az eredményadatok elemzésének és értékelésének ismertetése. A vizsgálatok központi kérdései a tanárképzéshez kapcsolódnak. A középfokú képzésben jelentkező igények szemszögéből keressük arra a választ, hogyan képezhetünk olyan pedagógusjelölteket, akik képesek nemcsak szakterületük tudástartalmának megfelelő színvonalú közvetítésére, hanem a kerettantervek által előirányzott kulcskompetenciák ozgástérben a hallgatókat úgy felkészíteni a tanári hivatás gyakorlására, hogy megteremtsék a célszerű (kívánatos) egyensúlyt a nevelés és oktatás között. Hogyan segíthetjük a hallgatókat a pedagógiai gyakorlat tevékenységeivel abban, hogy a kisebbségi oktatás sajátosságaiból fakadó problémákat felismerjék, és azok megoldására nagyobb fokú differenciálást igénylő válaszokat találjanak.
Tanulmányozott témakörök: az oktatás nyelvi gyökerű problémái: a nyelvi tudás szerepe a tanulói teljesítmények alakulásában; a tanári nyelvhasználattal kapcsolatos vélekedések, értékítéletek és a nyelvi normakövetés közötti összefüggések. Összetett témakör a tanári pályára való felkészülés problematikája: a tanári pályakép, a tanárjelöltek pedagógiai potenciálja (tanári énkép) és a tanítási szándék közötti összefüggések; a pályakép szerepe a pályaszocializációban; a pedagógusjelöltek tanuláshoz és tanításhoz való viszonyulása. A digitális műveltség témaköre szintén szerteágazó problematikát ölel fel: informatika oktatás mindenkinek; a digitális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei, a digitális szemléletmód alakításának sajátosságai. A nyelvoktatás szakmódszertani kérdésköre két pillérre támaszkodik: az anyanyelv- és az idegennyelv-oktatás. Mindkét esetben alapvető kérdés kultúra nyelvtanításban betöltött szerepének a vizsgálata.