A tér absolute igaz tudománya

Schlesinger Lajos magyar-német matematikus volt.1889-től Berlinben tanított, majd 1897-ben Réthy Mór hívására a kolozsvári egyetemre került, ahol 1911-ig tevékenykedett. 1902-ben az MTA tagjai közé választották. Az 1906-1907-es tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja lett. Geometriai tevékenységéért 1909-ben megkapta a nemzetközi Lobacsevszkij-díjat. 1911-ben Németországba költözött, és a giesseni egyetemen tanított 1930-as nyugdíjazásáig.

Schlesinger nevéhez fűződik Bolyai János kolozsvári szülőházának felkutatása, valamint több kiváló, a Bolyaiakat értékelő tudományos dolgozat publikálása. 1902-ben kezdeményezője és fő szervezője a Kolozsvárott a nagy tudós, Bolyai János születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezésre került Bolyai-emlékünnepnek.

Korábban is ismert volt és nyomtatásban is megjelent az emlékünnepen elhangzott  díszelőadások szövege. Az a tény viszont feledésbe merült, hogy Schlesinger professzor ünnepi előadássorozatot is tartott a Bolyai-geometriáról. Szerencsénkre az előadássorozatról egy nagyon precízen elkészített, kézzel írott jegyzet készült, mely jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Matematika könyvtárát gazdagítja.

Ez a könyv három részből áll. Az első részben rövid áttekintést adunk a Schlesinger-jegyzetben előforduló matematikai fogalmakról. A modern terminológiát használva áttekintjük az elemi felületelméletet, a komplex függvénytant és az elliptikus függvényeket. A második részben adjuk közre magát a Schlesinger-jegyzetet. Igyekeztünk minél hívebben megőrizni az eredeti kézírásos szöveget, csak a nyilvánvaló helyesírási hibákat javítottuk ki, illetve a teljesen olvashatatlan részeket értelemszerűen kiegészítettük. A jegyzetben szereplő ábrákat átrajzolva reprodukáltuk. Könyvünk harmadik része egy függeléket tartalmaz, melyben Gábos Zoltán professzor egy témához vágó értekezését adjuk közre a hiperbolikus geometriának a Bolyai-féle metrika eszközeivel történő megalapozásáról.