Neveléslélektan – kitekintésekkel
Tartalomjegyzék
Bevezetés
1. A neveléslélektan tárgya és feladatköre, a művészeti nevelés körvonalazása
2. A gyermek fejlődése óvodás kortól fiatal felnőtt korig
2.1. Az evolúció és az egyén magatartása
2.2. A környezeti hatások és a személy megnyilvánulásai
2.2.1. A család mint a gyermek közvetlen nevelési környezete
2.2.2. A család mint a lelki stabilitás, az érzelmi fejlődés megalapozásának elsődleges környezete
2.2.3. A kötődés kialakulása, az érzelmek fejlődése
teljes tartalomjegyzék...
2.3. Az óvodás gyermek (3–6 év) pszichikai jellemzői
2.4. Óvodáskor vége: az iskolaérettség
2.5. A művészetek helye az óvodás gyermek életében
2.5.1. A művészetekhez való viszonyulás óvodáskor végéig
2.5.2. Az esztétikai érzék fejlődése, szakaszai
2.6. Kisiskoláskor (6–11 év)
2.6.1. A kisiskoláskori művészeti oktatás fontossága
2.6.2. A művészetek tanulása és más tantárgyak kapcsolata
2.7. A kamaszkor (10, 11–14 év)
2.7.1. Az énkép, önmeghatározás fejlődése – összegzés
2.7.2. A művészeti oktatás jelentősége kamaszkorban
2.8. Serdülőkor (14–20 év)
2.8.1. A művészeti oktatás jelentősége serdülőkorban
3. Tanuláselméletek és hatásuk a nevelési folyamatban
3.1. A tanulás meghatározása, formái, feltételei
3.2. A legfontosabb tanuláselméletek
3.2.1. Klasszikus kondicionálás
3.2.2. Próba-szerencse tanulás
3.2.3. Az operáns kondicionálás
3.2.4. A megerősítés iskolai környezetben való alkalmazásának feltételei
3.2.5. Jutalmazás és büntetés az iskolában
3.3. A szociális tanulás elmélete
3.4. Konstruktivista tanuláselméletek
3.4.1. A Piaget-féle konstruktivizmus
3.4.2. A szociális konstruktivizmus
3.4.3. Szociokulturális konstruktivizmus
3.4.4. A szociálgenetikus pszichológia interakcionalista modellje
3.4.5. A tanulás mint az információk feldolgozásának elmélete
4. Beszéd, nyelvhasználat
4.1. A beszéd folyamatának meghatározása és általános jellemzése
4.2. A beszéd funkciói
4.3. A beszéd formái
4.4. A beszéd fejlődése
4.5. A kétnyelvű beszédfejlődés
4.6. Személyiség. Kommunikáció. Kommunikációs stílusok, típusok
4.7. A didaktikai kommunikáció
4.7.1. A didaktikai kommunikáció akadályai
4.7.2. A tanulók kommunikációjának fejlesztésére vonatkozó nevelési-oktatási feladatok
5. A motiváció meghatározása és általános jellemzése. Az iskolai motiváció
5.1. A motiváció a tanulási tevékenységben
5.1.1. A motiváció formái: intrinzik és extrinzik motiváció
5.1.2. A teljesítménymotiváció, az iskolai teljesítmény
5.1.3. A tanulók motivációját serkentő eljárások
5.2.4. A tanulók motivációs problémái
6. A tanuló személyisége
6.1. A személyiség alkotóelemei pszichoanalitikus megközelítésben
6.2. A személyiség fenomenológiai megközelítése
6.3. Személyiségvonások, vonáselméletek
6.4. A temperamentum
6.4.1. Legfontosabb típusok és jellemzőik
6.4.2. A tanulók temperamentumához való viszonyulás
6.5. A jellem
6.6. A képességek, tehetség, zsenialitás
6.6.1. A fogalmak meghatározása, egymástól való elkülönítése
6.6.2. Örökletesség és képesség
6.6.3. Az intelligencia mint általános képesség
6.7. A gyermek személyiségének fejlesztése
6.8. A művészetek személyiségformáló ereje
7. A tanulók kreativitása, a kreativitás fejlesztésének lehetőségei
7.1. A kreativitás meghatározása, szintjei
7.2. A kreativitás szakaszai, lépései. A kreatív produktum
7.3. A kreatív személyiség és jellemzői
7.3.1. A kreatív gyermek azonosítása
7.3.2. Az intelligencia és kreativitás kapcsolata. Intelligens és/vagy kreatív a gyermek?
7.4. A tanulók kreativitásának fejlesztése a kreativitást bátorító környezet tükrében
8. Az iskolai csoportok szerveződése, működése
8.1. Az egyén mint a közösség tagja
8.2. Az osztályközösség mint szociális csoport sajátosságai
8.3. Iskolai tevékenység a csoportban
9. Az iskolai siker és kudarc
9.1. Az iskolai siker meghatározása
9.2. Az iskolai siker tényezői
9.3. Az iskolai sikertelenség: meghatározás, megnyilvánulási formák
9.3.1. Az iskolai sikertelenség személyes tényezői
9.3.2. Az iskolai sikertelenség környezeti tényezői
10. Pedagógussá válni: tudatosság a tanárképzésben
10.1. A pedagógusi pálya választásának motivációja
10.2. Képesség, pedagógiai kompetencia
10.3. A tanári attitűd és szerep. A tanár nevelési stílusai
10.4. A tanár–diák kapcsolat
10.4.1. A tanár–diák kapcsolat kötődési mintázatai
10.4.2. A tanár–diák kapcsolat alakulását befolyásoló tanári jellemzők
10.4.3. A tanári kötődést alakító személyes minta
10.4.4. A tanár−diák kapcsolatot befolyásoló egyéb tanári tényezők
10.4.5. A tanár−diák kapcsolat alakulását befolyásoló tanulói jellemzők
10.4.6. Az iskola légköre mint tanár−diák kapcsolatot alakító tényező
10.4.7. Tanár−diák interakciók általános jellemzői
10.4.8. A tanár–diák kapcsolat tipológiái
10.5. A művésztanár
11. A pedagógus feladata a gyermekkori pszichológiai problémák kezelésében
11.1. Az iskolakerülés, iskolafóbia
11.2. Szeparációs szorongás
11.3. Pánikrohamok
11.4. A szociális fóbia
11.5. Magatartászavar
11.6. A szelektív (elektív) mutizmus
11.7. Félelem és szorongás óvodában, iskolában
11.7.1. Tesztszorongás
11.7.2. Teljesítményszorongás
11.8. Szomorúság és depresszió
11.9. A düh és agresszió
12. Sérült gyermek az iskolában
12.1. A sérült személyiség
12.1.1. A sérült személyiség jellemzői
12.1.2. A sérülés fajtái
12.1.3. A sérülés okai
12.2. Integrálás, szegregálás mint azt oktatásban érvényesülő kihívások
12.2.1. Az integrált nevelés-oktatás formái és szintjei
12.2.2. Az inkluzív oktatás előnyei és hátrányai
12.2.3. Integrációt segítő programok
12.2.4. A szegregáció
12.2.5. A speciális iskolák előnyei és hátrányai
12.3. Tanulási nehézségekkel küzdő gyermek az iskolában
12.3.1. A tanulási nehézségek korai felismerése, tünetei
12.3.2. A tanulási zavarok korai felismerése, prevenciója
12.3.3. Iskolában jelentkező problémák
12.4. Hiperaktív gyermek az iskolában
13. Gyermekvédelem az iskolában
13.1. A gyermekvédelemről általában
13.2. Rövid történeti áttekintés
13.3. A szocializáció, reszocializáció fogalma és jelentősége
13.4. A deviáns magatartás okai és jellemzői
13.5. A pedagógus szerepe és feladata a gyermek deviáns magatartásának megelőzésében és kezelésében
13.6. Az iskola feladata a gyermek reszocializációjában
13.7. A színpad mint gyógyulási színtér
Kiegészítő szakirodalom
Kapcsolódó termékek
