Az élő természet védelme. A biodiverzitás védelme Romániában
curs universitar în lb. maghiară
Cuprins
BEVEZETÉS
1. TERMÉSZETVÉDELEM
1.1. A természetvédelem fogalma, tárgyköre, feladata, segédtudományai és a környezetvédelemhez való viszonya
1.2. A természetvédelem és a környezetvédelem kapcsolata
1.3. Régi és új ökológiai paradigma szerinti természetvédelem
1.4. A természetvédelem alapelvei
1.5. A természetmegőrzés módjai: passzív és aktív természetvédelem
1.6. A természetvédelem tárgyai, természetvédelmi értékek
1.7. Természetvédelmi stratégiák és prioritások
cuprins complet...
2. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG
2.1. Meghatározás
2.2. A biodiverzitást fenyegető tényezők
2.2.1. Kihalás
2.2.2. Kihalással veszélyeztetettség
2.2.2.1. Vörös Könyvek, Kék Listák
2.2.2.2. Természetvédelmi kategóriák
2.2.2.3. Romániai Vörös Könyv és Vörös Listák
A. Állatfajokra vonatkozó Vörös Listák és Vörös Könyv
B. Növényfajokra vonatkozó Vörös Listák
a) Virágos Növények Vörös Listája
b) Nagygombák Vörös Listája
c) Mohák Vörös Listája
C. A Duna-delta Bioszféra-rezervátum növény és állatfajainak Vörös Listája (2000)
D. Fekete Listák – invazív és potenciálisan invazív növények Romániában
2.2.3. Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása
2.2.3.1. Az élőhelyek pusztulása
2.2.3.2. Élőhely-fragmentáció
2.2.3.3. Élőhelyfoltok alakja
2.2.3.4. Élőhelyek állapotának leromlása
2.2.4. A globális klímaváltozás hatása a biodiverzitásra
2.2.5. Túlzott hasznosítás, idegenhonos fajok és a GMO-k hatása a biodiverzitásra
2.2.6. A betegségek mint veszélyeztető tényezők
2.3. A biodiverzitás szintjei
2.3.1. Genetikai diverzitás
2.3.2. Taxondiverzitás
2.3.3. Ökológiai diverzitás
2.4. A biodiverzitás mérése, biodiverzitás-indexek
2.4.1. Néhány biodiverzitás-index (Vida, 1995)
2.5. A biodiverzitás értéke
2.6. A biodiverzitás megoszlása
2.6.1. Miért nagy a trópusok diverzitása?
2.6.2. A fajgazdagság változása napjainkban
2.6.2.1. A trópusi erdőtípusok diverzitása
2.7. Kulcsfajok szerepe a biodiverzitás védelmében
2.8. A biodiverzitás és a termelékenység (produktivitás) kapcsolata
3. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG JELENTŐSÉGE A MEZŐGAZDASÁGBAN
3.1. A biodiverzitás monitorizálásának fogalma és prioritásai
3.1.1. Trendmonitorozás
3.1.2. Hipotézistesztelő monitorozás
3.2. Biodiverzitást monitorozó rendszerek Európában
4. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG JELENTŐSÉGE A MEZŐGAZDASÁGBAN
4.1. A vadon élő növényfajok jelentősége
4.2. Alkalmazkodó mezőgazdaság
4.3 A mezőgazdasággal és a természetvédelemmel kapcsolatos új irányzatok az EU-ban
4.4. Vadon élő állatfajok fennmaradásának lehetőségei
4.5. Biológiai konzerváció és diverzifikáció a román mezőgazdasági ökoszisztémában
5. AZ ERDŐ BIODIVERZITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE
5.1. Az erdők biológiai értékelése
5.2. Az erdőgazdálkodás hatása az erdők természetes sokféleségére
5.2.1. Az erdőgazdálkodás hatása a genetikai diverzitásra
5.2.2. Az öreg fák szerepe az erdőben
5.2.3. Az öreg erdők jellemzői
5.2.4. A fafajösszetétel változása
5.2.5. A vágásos gazdálkodási mód hatása
5.2.6. A nagy irtások következményei
5.2.7. Tájszintű sokféleség
5.3. A Föld erdővagyona
5.4. A romániai erdők helyzete
5.5. Az állatvilág változása az erdőgazdálkodás következtében
5.6. Az erdő biodiverzitásának megőrzése
5.7. Európai együttműködés az erdőrezervátumok kutatásában
6. ORGANIZÁCIÓS SZINTEK A TERMÉSZETVÉDELEMBEN
6.1. Faj- és populációszintű természetvédelem
6.1.1. Endemikus (bennszülött) növényfajok Romániában
6.1.2. Reliktum- (maradvány-) fajok Romániában
6.1.3. Endemikus állatfajok Romániában
6.1.4. Populációszintű természetvédelem
6.1.5. Ritka és veszélyeztetett fajok védelme
6.1.5.1. Területen belüli (in situ) védelem
6.1.5.2. Új populációk létrehozása
6.1.5.3. Területen kívüli (ex situ) védelem
6.2. Közösségszintű természetvédelem
7. BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK
7.1. Biológiai sokféleség és természetvédelmi stratégiák a Kárpát-medencében (Varga Zoltán nyomán)
7.1.1. A kárpát-medence biodiverzitása
7.1.2. Természetvédelmi stratégiák és prioritások
7.2. A biológiai sokféleség és a védelmére kidolgozott stratégiák Romániában
7.2.1. Románia genetikai diverzitása
7.2.2. Antropogén hatások következményei a tájra
7.2.3. Gazdasági jelentőségű fajok
7.2.4. Ökoszisztémák változatossága
7.2.5. Románia védett területeinek sokfélesége
7.2.6. A romániai élőhelyek sokfélesége
7.2.7. Román nemzeti Bioplatform projekt
7.2.8. Biodiverzitás-adatbankok
8. A FÖLD VÉDETT TERÜLETEI
8.1. Az IUCN osztályozási rendszere
8.2. Románia védett területei
8.2.1. Tudományos rezervátumok
8.2.2. Nemzeti parkok
8.2.2.1. Románia nemzeti parkjai
Békás-szoros–Hagymás Nemzeti Park (Hargita és Neamţ megyében)
Beuşniţa–Néra-szurdok Nemzeti Park (Krassó-Szörény megye)
Cozia Nemzeti park (Vâlcea megye)
Csalhó Nemzeti Park (Neamţ megye)
Domogled–Cserna völgye Nemzeti Park (Krassó-Szörény, Mehedinţi és Gorj megyében)
Kelemen-havasok Nemzeti Park (Beszterce-Naszód, Hargita, Maros és Suceava megyében)
Királykő Nemzeti Park (Argeş és Brassó megyében)
Măcin-hegység Nemzeti Park (Tulcea megye)
Radnai-havasok Nemzeti Park (Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyében)
Retyezát Nemzeti Park (legnagyobb része Hunyad megyében, kis része Krassó-Szörény és Gorj megyében)
Szemenik–Kakas-szurdok Nemzeti Park (Krassó-Szörény megye)
8.2.2.2. Román–Magyar Nemzeti Park létrehozásának kezdeményezése
8.2.3. Természeti emlékek
8.2.4. Természetvédelmi rezervátumok
8.2.5. Tájvédelmi körzetek
8.2.6. Bioszféra-rezervátumok
Román–Ukrán Bioszféra-rezervátum kezdeményezése
8.2.7. Ramsari területek
8.2.8. Világörökség
8.2.9. Különleges védelem alatt álló területek
8.2.10. Különleges madárvédelmi területek
9. TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉS, VÉDETT TERÜLETEK LÉTREHOZÁSA
9.1. Természetvédelmi értékelés
9.2. Védett területek létrehozása
10. VÉDETT TERÜLETEK FENNTARTÁSA - TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSEK
10.1. Passzív kezelés (be nem avatkozás)
10.2. Aktív kezelés
10.3. Természetvédelmi kezelési tervek
10.4. Jellegzetes élőhelyek természetvédelmi kezelési módszerei
10.4.1. Gyepek, rétek, bokros területek kezelési módszerei
10.4.2. Vizes területek természetvédelmi kezelésének módszerei
10.4.2.1. A Duna-delta Bioszfére-rezervátumban levő Babina és Cernovka szigetköz rekonstrukciója
10.4.3. Fás területek és erdők természetvédelmi kezelése
11. TERMÉSZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK, SZERVEZETEK, TÖRVÉNYEK
11.1. Nemzetközi természetvédelmi jog
11.2. Nemzetközi szerződések
11.2.1. Regionális nemzetközi szerződések
11.2.2. Szektoriális egyezmények
11.2.3. Általános egyezmények
11.3. Természetvédelem az Európai Unióban
11.3.1. NATURA 2000
11.3.1.1. Románia lokális és regionális kötelezettségei a NATURA 2000 hálózatban
11.3.1.2. A NATURA 2000 hálózat jelenlegi helyzete Romániában
11.3.2. A NATURA 2000 hálózathoz kapcsolódó egyéb természetvédelmi programok
11.3.3. Európai ökológiai hálózatok kapcsolata
11.3.4. Az EU közös agrárpolitikája (CAP) és a környezetileg érzékeny területek rendszere (ESA)
11.3.5. Nemzetközi természetvédelmi szervezetek, bizottságok és testületek
11.4. Romániai természetvédelmi törvények
12. A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETE ÉS MEGSZERVEZÉSE ROMÁNIÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ERDÉLYRE
TÁRGYMUTATÓ
IRODALOMJEGYZÉK
SZÍNES ÁBRÁK JEGYZÉKE
SZÍNES ÁBRÁK
Cărţi legate
