Mechanika
egyetemi jegyzet - ET
Tartalomjegyzék
I. BEVEZETŐ
I.1. A fizika tárgya és módszerei
I.2. Alap- és származtatott mennyiségek
I.3. A dimenzió
I.4. Skaláris és vektoriális mennyiségek
I.4.1. Általános fogalmak
I.4.2. Aritmetikai műveletek vektorokkal
I.4.3. Változó vektor
I.4.4. Gradiens
I.4.5. Vektor divergenciája
teljes tartalomjegyzék...
I.4.6. Vektor rotációja
II. AZ ANYAGI PONT MECHANIKÁJA
II.1. Vonatkoztatási rendszer
II.1.1. Koordináta-rendszerek
II.2. Az anyagi pont kinematikája
II.2.1. A sebesség
II.2.2. Gyorsulás
II.2.3. Az anyagi pont mozgásának osztályozása
II.2.4. Egyenes vonalú mozgás
II.2.5. Körmozgás
II.2.6. Szabadesés
II.3. Az anyagi pont dinamikája
II.3.1. A tehetetlenség törvénye, a dinamika első törvénye
II.3.2. Impulzus. Erő
II.3.3. A dinamika második alaptörvénye
II.3.4. A kölcsönhatás törvénye
II.3.5. Az erőhatások függetlenségének elve
II.3.6. A súly
II.3.7. Sűrűség. Fajsúly
II.3.8. A dinamikai alapegyenlet D’Alambert-féle értelmezése
II.3.9. Mozgásegyenletek
II.4. Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerben
II.4.1. Az anyagi pont viszonylagos mozgása
II.4.2. A Galilei-féle relativitási elv
II.4.3. A speciális relativitáselmélet
II.4.4. A speciális relativitáselmélet alapjai
II.4.5. A Lorentz-transzformáció
II.4.6. A Lorentz-transzformáció következményei
II.4.7. Sebesség-transzformáció
II.4.8. A tömeg a relativisztikus mechanikában
II.4.9. Az impulzus a relativisztikus mechanikában
II.4.10. Az erő a relativisztikus mechanikában
II.5. Gyorsuló rendszerek. Tehetetlenségi erő
II.4.1. Tehetetlenségi erő a vonatkoztatási rendszer egyenes vonalú mozgása esetén
II.4.2. Forgó vonatkoztatási rendszerben fellépő tehetetlenségi erők
II.4.3. A Föld mint forgó vonatkoztatási rendszer
II.4.4. A tehetetlenségi vonatkoztatási rendszer kérdése
II.6. Rezgések
II.6.1. Harmonikus rezgések
II.6.2. Matematikai inga
II.6.3. Párhuzamos rezgések összetevése
II.6.4. Párhuzamos, különböző frekvenciájú rezgések összetevése
II.6.5. Merőleges rezgések összetevése
II.6.6. Rezgések felbontása harmonikus rezgésekre
II.6.7. Csillapodó rezgések
II.6.8. Kényszerrezgések
II.6.9. Rezonancia
III. MECHANIKAI MUNKA. ENERGIA
III.1. Mechanikai munka
III.1.1. Példák
III.1.2. Potenciál
III.1.3. Teljesítmény
III.2. Mechanikai energia
III.2.1. Mozgási energia
III.2.2. Helyzeti energia
III.2.3. A harmonikus oszcillátor energiája
III.2.4. A mechanikai energia megmaradásának törvénye
III.2.5. A mechanikai energia nemkonzervatív erők esetén
IV. PONTRENDSZEREK MECHANIKÁJA
IV.1. Pontrendszerek dinamikája
IV.1.1. A pontrendszer és a rá ható erők
IV.1.2. Impulzus-tétel
IV.1.3. Redukált tömeg
IV.1.4. Változó tömegű rendszer mozgása
IV.1.5. Impulzusnyomaték-tétel
IV.1.6. Példák
IV.1.7. Energiatétel
IV.1.8. Az ütközés
IV.2. Nehézségi erő. Gravitációs erőtér
IV.2.1. Mozgás centrális erőtérben
IV.2.2. A bolygók mozgása
IV.2.3. Az általános tömegvonzás törvénye
IV.2.4. A nehézségi erő változásai
IV.2.5. Gravitációs erőtér
IV.2.6. Gravitációs potenciál
IV.2.7. Centrális erőtérben kialakuló pályák
IV.2.8. Mesterséges holdak
IV.2.9. Végeskiterjedésű gömbalakú test gravitációs tere
IV.2.10. Ekvivalenciaelv
V. A MEREV TEST MECHANIKÁJA
V.1. A merev test kinematikája és statikája
V.1.1. A merev test mozgása
V.1.2. A merev testre ható erők összetevése
V.1.3. Forgatónyomaték
V.1.4. Erőpár
V.1.5. Az erők egyensúlyának feltétele merev test esetén
V.1.6. A virtuális munka elve
V.2. A merev test dinamikája
V.2.1. A merev test haladó mozgása
V.2.2. A merev test forgó mozgása rögzített tengely körül
V.2.3. Megfeleltetések a haladó és a forgó mozgás között
V.2.4. Tehetetlenségi nyomaték
V.2.5. Steiner-tétel
V.2.6. Tehetetlenségi ellipszoid. Fő tehetetlenségi nyomatékok
V.2.7. Szabad tengely
V.2.8. Henger vagy golyó gördülése lejtőn
V.2.9. Súrlódás
V.3. Pörgettyű
V.3.1. Erőmentes pörgettyű
V.3.2. Súlyos pörgettyű
V.3.3. A precessziós mozgás szögsebessége
V.3.4. Pörgettyűhatással magyarázható jelenségek
V.4. A merev test periodikus mozgása
V.4.1. Fizikai inga
V.4.2. Horizontális inga
VI. DEFORMÁLHATÓ TESTE MECHANIKÁJA
VI.1. A szilárd testek rugalmassága
VI.1.1. Nyújtás és összenyomás
VI.1.2. Hajlítás
VI.1.3. Nyírás. Csavarás
VI.1.4. Rugalmas alakváltozás során végzett mechanikai munka
VI.1.5. Arányossági határ, szilárdság, keménység
VI.2. Fluidumok statikája
VI.2.1. A nyomás
VI.2.2. A fluidumok statikájának alapegyenlete
VI.2.3. A hidrosztatikai nyomás
VI.2.4. Forgó edényben lévő folyadék szabad felszíne
VI.2.5. Hidrosztatikai felhajtóerő
VI.2.6. Pascal törvénye
VI.2.7. A nyomás összenyomható fluidum esetén
VI.2.8. Folyadékok összenyomhatósága
VI.3. A fluidumok dinamikája
VI.2.1. Kontinuitási egyenlet
VI.2.2. A fluidumok dinamikájának általános mozgásegyenletei
VI.2.3. A Bernoulli-egyenlet
VI.2.4. A Bernoulli-egyenlet alkalmazásai
VI.2.5. Belső súrlódás
VI.2.6. Réteges áramlás
VI.2.7. Források. Örvények
VI.2.8. Turbulens áramlás
VI.2.9. Örvények keletkezése
VI.2.10. Hidrodinamikai ellenállás
VI.2.11. Dinamikai felhajtóerő. Magnus-hatás
VI.2.12. Aerodinamikai hasonlóság
Kapcsolódó könyvek
