Könyvek / Fizika / Egyetem/főiskola, Általános /

Általános fizika (I. kötet). Mechanika, Hőtan

egyetemi jegyzet

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ

MECHANIKA
I. Bevezető
I.1. Skaláris és vektoriális mennyiségek
I.2. Aritmetikai műveletek vektorokkal
I.3. Változó vektor
I.4. Gradiens
I.5. Vektortér divergenciája
I.6. Vektortér rotációja

teljes tartalomjegyzék...

II. Az anyagi pont mechanikája
II.1. Kinematika
II.1.1. Térbeli helyzet
II.1.2. Sebesség
II.1.3. Gyorsulás
II.1.4. Az anyagi pont mozgásának osztályozása
II.1.5. Egyenes vonalú mozgás
II.1.6. Körmozgás
II.2. Dinamika
II.2.1. A tehetetlenség törvénye. A dinamika első törvénye
II.2.2. Impulzus. Erő
II.2.3. A dinamika második alaptörvénye
II.2.4. A kölcsönhatás törvénye. A dinamika harmadik alaptörvénye
II.2.5. Az erőhatások függetlenségének elve
II.2.6. Mozgásegyenletek
II.3. Mechanikai munka és energia
II.3.1. A mechanikai munka értelmezése
II.3.2. Potenciál
II.3.3. Teljesítmény
II.3.4. Mechanikai energia
II.3.5. Mozgási energia
II.3.6. Helyzeti energia
II.3.7. A mechanikai energia megmaradásának törvénye
II.3.8. Mechanikai energia nemkonzervatív térben
II.4. Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerben
II.4.1. Az anyagi pont relatív mozgása
II.4.2. A Galilei-féle relativitási elv
II.4.3. Gyorsuló vonatkoztatási rendszer. Tehetetlenségi erő a vonatkoztatási rendszer egyenes vonalú mozgása esetén
II.4.4. Forgó vonatkoztatási rendszerben fellépő tehetetlenségi erők
II.4.5. A Föld mint forgó vonatkoztatási rendszer
II.5. A speciális relativitáselmélet
II.5.1. Előzmények
II.5.2. A Lorentz-transzformáció
II.5.3. A Lorentz-transzformációk következményei
II.5.4. Sebességtranszformáció
II.5.5. A tömeg a relativisztikus mechanikában
II.5.6. Tömeg és energia. Az energia tehetetlensége
II.6. Rezgések
II.6.1. Harmonikus rezgések
II.6.2. Matematikai inga
II.6.3. Párhuzamos rezgések összetevése
II.6.4. Párhuzamos, különböző frekvenciájú rezgések összetevése
II.6.5. Merőleges rezgések összetevése
II.6.6. Csillapodó rezgések
II.6.7. Kényszerrezgések
II.6.8. Rezonancia
III. Pontrendszerek dinamikája
III.1. A pontrendszer és a rá ható erők
III.2. Impulzustétel
III.3. Redukált tömeg
III.4. Változó tömegű rendszer mozgása
III.5. Impulzusnyomaték-tétel
III.6. Energiatétel
III.7. Az ütközés
IV. A merev test dinamikája
IV.1. A merev test modellje
IV.2. A merev test forgó mozgása rögzített tengely körül
IV.3. Megfeleltetések a haladó és forgó mozgás között
IV.4. Steiner tétele
IV.5. Fő tehetetlenségi nyomatékok
IV.6. Pörgettyű
IV.7. Henger vagy korong gördülése lejtőn
IV.8. Súrlódás
V. Deformálható testek mechanikája
V.1. A szilárd testek rugalmassága
V.1.1. Nyújtás és összenyomás
V.1.2. Hajlítás
V.1.3. Nyírás. Csavarás
V.1.4. Rugalmas alakváltozás során végzett mechanikai munka
V.1.5. Arányossági határ, szilárdság, keménység
V.2. Fluidumok statikája
V.2.1. A hidrosztatikai nyomás
V.2.2. Forgó edényben lévő folyadék szabad felszíne
V.2.3. Hidrosztatikai felhajtóerő
V.2.4. Pascal törvénye
V.2.5. A nyomás összenyomható fluidum esetén
V.3. A fluidumok dinamikája
V.3.1. Kontinuitási egyenlet
V.3.2. Bernoulli-egyenlet
V.3.3. Impulzusmegmaradás a hidrodinamikában
V.3.4. Belső súrlódás
V.3.5. Viszkózus fluidum áramlása hengeres csőben
V.3.6. Turbulens áramlás
V.3.7. Örvények keletkezése
V.3.8. Hidrodinamikai ellenállás
V.3.9. Dinamikai felhajtóerő. Magnus-hatás
V.3.10. Aerodinamikai hasonlóság

HŐTAN
VI. Bevezető
VI.1. A hőtan tárgya, feladata, módszerei
VI.1.1. Az anyag korpuszkuláris szerkezete. Avogadro törvénye. Anyagmennyiség
VI.2. A termodinamika posztulátumai
VI.2.1. Alapfogalmak
VI.2.1. Az egyensúlyi állapot létezése és tranzitivitása
VI.3. A hőmérséklet
VI.4. A hőmozgás
VII. Az ideális gáz
VII.1. Az ideális gáz fenomenológiai leírása
VII.1.1. Az ideális gáz egyszerű állapotváltozásai
a) Az izoterm állapotváltozás
b) Izobár állapotváltozás
c) Izochor állapotváltozás
d) Általános állapotváltozás
VII.1.1. Az ideális gáz termikus állapotegyenlete
VII.2. Az ideális gáz molekuláris fizikai leírása
VII.2.1. Az ideális gázmodell
VII.2.2. Az ideális gáz nyomása
VII.2.3. A Maxwell–Boltzmann-féle eloszlási törvény
VII.2.4. A molekulák közepes szabad úthossza
VIII. A termodinamika alapjai
VIII.1. A termodinamika első főtétele
VIII.1.1. A termodinamika első főtétele
VIII.1.2. Az első főtétel következményei
1. Munkavégzés
2. Körfolyamat munkája
3. Szigetelt termodinamikai rendszer
VIII.1.3. Az első főtétel általánosítása
VIII.1.4. Az első főtétel alkalmazásai egyszerű állapotváltozásokra
1. Izoterm folyamat
2. Izochor folyamat
3. Izobár folyamat
4. Adiabatikus folyamat
VIII.1.5. Az adiabatikus folyamatban végzett munka
VIII.1.6. Viharcella hőmérséklet-gradiense
VIII.1.7. Entalpia
VIII.2. A termodinamika második főtétele. Entrópia
VIII.2.1. Az első főtétel elégtelensége
VIII.2.2. A hőerőgép modellje
VIII.2.3. A második főtétel mennyiségi alakja. Entrópia
VIII.2.4. A Carnot-körfolyamat hőmérséklet-entrópia diagramja
VIII.2.5. A termodinamika módszerei
VIII.2.5.1. A körfolyamat módszere
VIII.2.5.2. A termodinamika potenciálok módszere
VIII.2.6. Az entrópia fizikai jelentése
VIII.2.7. Entrópia és rendezetlenség
IX. A reális gáz
IX.1. A reális gáz állapotdiagramja
IX.2. A reális gáz állapotegyenlete
IX.3. A Van der Waals-féle izotermák
IX.4. A reális gáz belső energiája
IX.5. A telített gőznyomás változása a hőmérséklettel
X. Hőátadás
X.1. Hővezetés
X.2. Stacionárius hővezetés oldalirányú veszteséggel
X.3. Hőátadás áramlás útján
X.4. Hőátadás sugárzás útján

IRODALOM

Kapcsolódó könyvek