Táji tagolódás Erdély népi építészetében
Tartalomjegyzék
I. ELŐSZÓ
II. EREDMÉNYEK ERDÉLY NÉPI ÉPÍTÉSZETÉNEK KUTATÁSÁBAN
A kezdetektől az első világháborúig
A két világháború között
A második világháború után
1989-től napjainkig
III. TELEPÜLÉSSZERKEZETEK ÉS TELEKHASZNÁLAT
Településszerkezetek
teljes tartalomjegyzék...
A halmazos falu
Szalagtelkes falvak
Teleklábas, telepített falu
Szórványtelepülés, tanyák
A dombvidéki tanyák
A településszerkezeti formák és a kialakulási idejük közti összefüggés
Telekhasználat, udvarelrendezés
Csoportos udvarok
Baromudvaros vagy kettős telek
Párhuzamos udvarok
Soros és keresztcsűrös udvarok
A szórványtelepülések udvarszerkezete
IV. A LAKÓHÁZ ALAPRAJZI ELRENDEZÉSE ÉS TÜZELŐBERENDEZÉSEI
Alaprajzi elrendezés
A közép-erdélyi pitvaros háztípus
Barcaság és a Hétszék falvai
Kis-Küküllő mente, Maros mente, az Erdélyi Mezőség, Borsa mente, Nyárádmente
Aranyosszék
Torockó
Kalotaszeg
A kelet-erdélyi ház
Az ereszes ház
A kettős ház
Pincék és tornácok szerepe a székely ház alaprajzi fejlődésében
Az észak-erdélyi vagy kemencés lakószobás ház típusa
Beszterce környéke
A Szamos menti dombság nyugati része, a Beszterce környéki szász falvaktól keletre és északra fekvő átmeneti területek
A kamrás ház
Hagyományos tüzelőberendezések
Sütőkemencék
Tűzhely, cserény, kandalló, fűtő
A székely cserepes
A közép-erdélyi fűtős cserepesek
Az észak-erdélyi füstfogós kemence
Beszterce vidéke
Lápos mente, Kővár vidéke, Szamos mente, a Szilágyság keleti sávja
Kalotaszeg
V. ÉPÜLETSZERKEZETEK
Alapozás
Falazatok
Fából készült falazatok
Boronaházak
Zsilipes falazatok
Vázszerkezetes vegyes falak
Földfalak
Kőfalak
Téglafalak
A falak tapasztása, vakolása
Födémek
Síkfödémek
Boltozott terek
Padlók kialakítása
Tetők
Tetőszerkezetek
Héjazatok anyaga
Szalmafedés
Nád
Zsindely, dránica, deszka
Cserép
Tetőformák
Tornácok szerkezeti felépítése
VI. HOMLOKZATKÉPZÉS, A HÁZ FORMAI MEGJELENÍTÉSE
A házak arányai
A házak felületképzése
Homlokzatok díszítése
Festett díszítések
Stukkódíszek
A tapasztott faházak homlokzatainak díszítése
A faelemek díszítése, tornácoszlopok, mellvédek, ereszek, oromfalak
Hagyományos nyílászárók
Ablakok
Ajtók
VII. AZ UDVAR ÉPÜLETEI
Sütőház, nyári konyha, udvaron álló kemence
Árnyékszékek
Terménytárolásra használt épületek
Gabonások
Kasok, kukoricagórék
Búzaszínek
Pincék
Állattartásra használt épületek
Istállók, pajták, ólak, aklok
Többfunkciós, közepes méretű melléképületek
Csűrök
Állványos-jármos csűrök – Aranyosszék, Kis-Küküllő vidéke, Mezőség
Istállós (pajtás) és odoros csűrök
VIII. TÉRELVÁLASZTÓK, KERÍTÉSEK, KAPUK
Kerítések
Kapuk
Fából készült kapuk
Kiskapuk, fedeles utcaajtók
Fedeles fa nagykapuk, kötött kapuk, székelykapuk
Faragott kőpilléres kapuk
Gyalogkapuk
Faragott kőlábas nagykapuk
Falazott kapuk
Falazott kis kőlábas kapuk Háromszéken és a Székelyföld más vidékein
Falazott fedeles kőkapuk a szászok által lakott területeken és vonzáskörzetükben
Falazott fedeles kapuk a Székelyföldön
Vakolatlan téglából falazott kapuk Kászonban
IX. A NÉPI ÉPÍTÉSZET TÁJI TAGOLÓDÁSA ERDÉLYBEN 1750–1950 KÖZÖTT
A közép-erdélyi pitvaros házövezet
A dél-erdélyi Szászföld (Barcaság és a Hétszék területe)
A Maros alsó folyása és a Hátszegi-medence
A Déli-Kárpátok északi lejtőinek keleti sávja, Törcsvár környéke, Fogarasföld és Szeben melléke
Hétfalu
Kis-Küküllő mente, Maros középső folyása – Erdélyi-hegyalja
Aranyosszék
Torockó
Az Erdélyi Mezőség
A Székely Mezőség és a Maros mente Marosludas és a Felső-Maros-áttörés között
Borsa mente
Kalotaszeg
A kelet-erdélyi ereszes ház övezete – a Székelyföld
Homoród mente
Erdővidék
Alsó-Háromszék, Sepsiszék déli része
Udvarhelyszék központi területe – Nagy- Küküllő mente, Nyikó mente, Gagy mente
A Sóvidék
Nyárádmente
A Székely Partium
Felső-Háromszék, Kézdiszék, Szentföld, Orbaiszék
Kászon
Csík
Gyimes
Gyergyó
Az észak-erdélyi kemencés-lakószobás ház
Beszterce környéke
Naszód mente, Lápos menti és szamosi átmeneti övezet
Belső-szolnoki átmeneti övezet
A magashegyi kamrás ház övezete (Erdélyi-szigethegység és Erdőhátság)
X. ÖSSZEGZÉS
Az építészeti fejlődés jellemző lépései
Az egyes kistájak építészeti jellemzői közti eltérésekről
A népi építészeti kistájak és egymáshoz való viszonyrendszerük rövid jellemzése
A Székelyföld
Szász területek
Vármegyei területek
A népi építészet fejlődéséről, alakulásáról, az ezt befolyásoló tényezőkről
A táji tagolódás szintjeiről
Zárókövetkeztetések a táji tagolódás kibontakozásáról és az építészet fejlődéséről
MELLÉKLETEK
Térképek
A kutatás földrajzi kiterjedése
Népi építészeti változók
IRODALOM
HELYNEVEK JEGYZÉKE
ZONE DE ARHITECTURĂ RURALĂ ÎN TRANSILVANIA – REZUMAT
ZONES OF TRANSYLVANIAN RURAL ARCHITECTURE – SUMMARY
Kapcsolódó termékek